A reggeli rutin a szokásos, a telefon ébreszt, ki az ágyból, be a kocsiba, irány Kunmadaras. A szülői házban már apukám pakolt, hogy minden a helyén legyen és mire odaértem már csak az átszállás volt hátra, irány a vízpart.
Az autóban a taktikát megbeszéltük, majd a következő pillanatban már meg is érkeztünk. A versenypálya legvégén foglaltuk el a helyünket.
A pálya rendezett, kényelmes, de sajnos itt is, ahogyan a Nagykunságin jellemző módon szemétszedéssel kell kezdeni. Több alkalom után már rutin műveletté válik az, hogy takarítok, de annak örülök, hogy bár egyes társak eldobják a használt csontis dobozt a legtöbben hazaviszik. A takarítás után kezdődhet az etetés. A korábbi tapasztalatokból már tudtam, hogy a meder közepét jól meg kell etetni így 2 kg erjesztett kukoricát a kipakolás előtt már be is szórtam. Azt vettem észre, hogy ha 1 kg kukoricát koncentráltabban juttatok be majd köré szórom a többit, eredményesebb vagyok. Ennek az oka talán az, hogy az a mérhetetlen mennyiségű törpeharcsa, amely itt lakik az első csobbanásra már ott is van. Így a köré szórt magvakat meg tudják találni a később érkező halak. Ez a technika nagyon eredményes volt most is. Amint az etetéssel végeztem jöhetett az etetőanyag bekeverése.
Mivel most új, eddig sosem használt etetőanyagot használtam izgatott voltam, vajon a Kongó Baits kagylós etetőanyag mit tud hozzátenni az eddigi tapasztalatokhoz.
Az etetőanyag mellé angolmorzsa és ananászos mikropelletet tettem egy-egy marékkal.
Amint készre kevertem, jöhetett a pihentetés, közben összeraktam a feeder fotelt a választott csalikat és aromákat a tálcára tettem majd az ernyő a nap ellen.
A botokat összeraktam majd az állványra tettem. 330 és 360 méretben használok feeder botokat.
A technika method annak minden szépségével együtt. Törekedtem arra, hogy egy kisebb befogadóképességű és egy nagyobb kapacitású kosárral pecázzak. A kisebbet keszegezni a nagyobbat pedig pontyozásra állítottam be. A kisebb method kosár a Cralusso Rocket kosara a nagyobb pedig a Cralusso Big rocket kosár.
Amint az etetőanyag készen állt, csaliztam, töltöttem és már dobtam is be. A csalizáskor a csalitüskére mindig teszek egy csontkukacot majd úgy a csalit, ami jelen esetben a Kongó Baits smoke tintahal-mangóra esett.
Jöhetett az izgalmakkal teli várakozás. Olyan jó érzések kavarogtak bennem, hiszen előttem az egész nap, nem kell sietnem, kapkodnom, élvezhetem a napot, a madarakat, és a halakat.
Közben apukám is elkészült ő is bedobott. Ketten együtt az etetést jobbról és balról horgásszuk. Régi közös összeszokott páros vagyunk már.
A halak hamar jelezték, hogy itt vagyunk, hiszen a bedobás után 4-5 perccel jött az első vendég, aki nem más, mint egy törpeharcsa. Na, mondtam is faternak, apa kezdődik.
Ez után 2-3 percenként dobálva elértük, hogy a törpe jóllakjon és a keszeget is megérkezzenek az etetésre. Szép termetes keszegeket tudtam fogni újfent, örültem neki nagyon. Vehemens kapások, fárasztások, napsütés. Mi kell még több? Gondoltam magamban, persze, hogy kell hát ponty nélkül nem peca a peca. De sajnos ez ma elmaradt. Bajszos barátaim ezúttal máshol voltak, de legalább kaptam egy okot, hogy miért menjek ki legközelebb is. Nagyon jól kivehető volt a Cralusso Big Rocket tulajdonsága, hiszen több etetőanyagot tudok vele bevinni és akár szemes anyagot is. Jelen esetben kukoricát tettem a kosárba a csali mellé és úgy töltöttem meg. A halak jellemzően a nagyobb kosárra mentek és azt húzták el. A kosarat a megszokott Cralusso megbízhatóság és tulajdonságok jellemzik. Nagy meglepetésemre az eddigi etetőanyag mennyiséget bőven emelni kellett, hiszen a sok kapás mellett, már kell a 2 kg etetőanyag.
Nagyon várom a következő alkalmat, hiszen sok új lehetőséget tartogat még a Big Rocket kosár.
Molnár Bálint
