Rendben megérkeztem és bizony nagy meglepetésként ért, a hatalmas szél. Bár olvastam, hogy nagy lesz a szél, de az izgalom a lehetséges fogások és nagyszerű pillanatok reménye miatt nem tulajdonítottam neki nagy szerepet. Érkezésem után 10 perccel már pakoltam ki a 22-es horgászhelyre. A szokásos módon első a feeder fotel, csalik, etetőanyag, tálcára sorba rendezni, majd a botok.
Első nekiugrásban úgy voltam vele, hogy megpróbálom egy bottal hiszen olyan jónak tűnő horgászhelyek voltak elérhető távolságban. A Bait’r’Us mikropelletét próbáltam ki, szinten Bait’r’Us waffterekkel. A felszerelésem nagyon egyszerű volt egy Cralusso Rocket method kosár félfixen, Cralusso CARPmagnet-barbles szakállnélküli horog és egy műanyag csalitüske.
A horgászatomat nagyban megkönnyítette a fő zsinór melyet használtam. A Navigator Feeder Energy horgászzsinór az egyik legjobb zsinór, amit használtam. Miért is jó? Mindamellett, hogy rendkívül erős és jó csomóálló képessége van, de be van jelölve rajta a távolság. Igen!!! A damilon különböző színes sávok vannak melyhez különböző távokat is jelöltek. Mindig pontosan tudtam, hány méterre horgászom.
Fogtam a botot, dobtam párat üres kosárral majd csalizás és mehet a Rocket kosár és indul a kereső peca.
Mint láthatjátok használtam csontit is. Hideg vízben, ha nincs törpe bátran használjuk a csontkukacot hiszen nagyszerű csali. Mozgása, színe, aromája tökéletes majdnem minden más csalihoz.
A kosár töltve mehet a vízbe. 20-30 perces ütemek, keressük a halat , de nem találjuk. Közben a szél csak fúj, már a tálcáról is dobálja le a csalikat és aromákat. A vödröt a víz felé tereli, a merítőhálómat le kellett súlyoznom és nem csillapodik. Bizony jó teszt volt ez a kosaraknak is, hiszen még ebben a nagy szélben is nagyon pontosan lehetett dobni. Találtam egy akadót és a közelébe dobtam, na itt már volt kapás és igen el is húzta. Igazi jó bot görbítő kapás. Megakasztás után szépen tudtam fárasztani és kicsi harc után már fogtam is. De boldog voltam, 2023 első hala, nem nagy, de végre elkezdtem az évet.
Fotó után ment is vissza, és persze én is dobtam ugyan oda. Telik múlik az idő, közben a szél nem csillapodott a létező összes ruhát, amit csak vittem felvettem magamra. Két vacogás közben egy újabb kapás. Bevágás után az akadóba bele menekült a hal. Próbáltam hagyni, hátha, de sajna szakított. Szerencsére elhagyós a szerelék így csak a horgot vitte magával. Új szerelék, új dobás és bár fájt a kosár elvesztése, ha halat akartam fogni, bizony az akadó közelébe kellett dobni. Nem kellett sokat várni és jött keszeg, kárász. Nem nagy ellenállást tanúsítva tekertem ki őket. Már nem sok volt hátra a szél teljesen elvette a lelkesedésemet és eléggé át is fáztam így elkezdtem pakolászni azt, amit még nem tettem el. Majd látom újabb nagy kapás, a bevágás után újabb akadó, sajnos megint csak megtépett. Mondhatnám ez volt az utolsó csepp a pohárban, már nem dobtam újra vissza. Pakoltam és mentem haza. Sokat tanultam és tapasztaltam ma is. Mindig meg fogom nézni milyen idő lesz bármennyire peca hiány van. Megtapasztaltam, hogy a kosárral szinte minden körülmény között lehet pontosan dobni. De talán, ami a legfontosabb tanulsága, hogy hiába van ott a hal, ha nem tudom megfogni akkor feleslegesen erőlködőm. Lehet egy kis etetéssel az akadóból ki tudtam volna csalogatni, egyet-kettőt. Talán, ha nem dobok annyira az akadó közelébe eredményesebb lettem volna. Sok kérdés maradt bennem, így vissza kell menjek majd válaszokat keresve.
